Megállt a pénzpiaci alapokból való őrült pénzkimenekítés, miután bő két év alatt gyakorlatilag feleződött a bankbetétek közeli riválisaként nyilvántartott eszközkategória kezelt vagyona. A trendfordulót a hozamok aligha indokolják: a forintos, lakossági pénzpiaci alapok szinte mind negatív hozammal zárták a tavalyi évet és idén sem látszik kiút ebből a gödörből.
Az ír és a luxemburgi hatóságok döntése értelmében az állandó nettó eszközértékű pénzpiaci alapok a jövőben nem alkalmazhatják az egyik kedvenc játékszerüket az eszközérték fenntartására. A lépést várhatóan több tagország is átveszi majd - írja a Financial Times.
Hétvégén lépett hatályba a pénzpiaci alapokat szabályozó rendelet az EU-ban, aminek célja, hogy növeljék az érintett alapok ellenálló képességét és csökkentsék a pénzügyi piacokra gyakorolt kockázatokat. A most életbe lépő szabályok egyelőre csak az újonnan indított pénzpiaci alapokra érvényesek, a már meglévő alapoknak jövő januártól kell ezeknek megfelelniük. Utánajártunk, mekkora piacot érint az új szabályozás, Európában mely országok érzik majd meg ezt leginkább és melyek azok a hazai alapkezelők, amelyek jelentősebb vagyont kezelnek pénzpiaci alapokban.
Egy év alatt több mint 300 milliárd forintot vesztettek a pénzpiaci alapok, így ma már csupán 665,7 milliárd forintot kezelnek. Ha ez így megy tovább, az egykor még legnagyobb kategóriának számító pénzpiaci alapokban 2 év múlva gyakorlatilag egy forint sem marad. A pár éve még 5-6%-os éves hozamot is felmutatni tudó alapok befektetői örülhetnek, ha tavaly nem mínuszban zárták az évet, nagyon kevés olyan pénzpiaci alap volt ugyanis a piacon, amely pozitív hozamot tudott volna felmutatni. Egyelőre nem látszik, hogy érdemben javulna a helyzet: a globális hozamkörnyezet továbbra is nagyon alacsony, a nyáron életbe lépő EU-s pénzpiaci rendelet pedig még szigorúbb szabályokat hoz a már most is nyűglődő alapok számára.
Amellett, hogy szeptemberben ismét átlépte a 6000 milliárd forintos határt a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon, az ingatlanalapok és a vegyes alapok is csak egy ugrásra vannak attól, hogy a kötvény- és az abszolút hozamú alapok után belépjenek az 1000 milliárdos klubba.
Fejvesztve menekülnek a befektetők a pénzpiaci és likviditási alapokból: a kezelt vagyonuk három év alatt a felére csökkent. A tendencia érthető, hiszen az alacsony hozamkörnyezetben már szinte alig van egy-két forintos pénzpiaci alap, amely képes pozitív hozamot elérni. Devizás alapokra viszont még mindig megérheti spekulálni, ebben az esetben viszont számolnunk kell a devizaárfolyam-mozgásokból következő nagyobb volatilitással is.
Most először haladta meg a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a 6000 milliárd forintot, ehhez a kedvező értékesítési számok mellett a befektetések összességében jó teljesítménye is hozzájárult. Májusban az ingatlanalapok mellett az abszolút hozamú és a vegyes alapok meneteltek nagyot, miközben a pénzpiaci alapokat a sorozatos vagyonvesztés miatt a vegyes alapok is megelőzték a kezelt vagyonban.
Ahogyan azt vártuk, a pénzpiaci alapok szenvedése áprilisban sem csökkent, sőt, most az ingatlanalapok előzték meg őket a kezelt vagyonban. Ha az ingatlanalapok így folytatják, pár hónapon belül a legnagyobb vagyont kezelő kategóriává válhatnak a piacon. Áprilisban a teljes szektor is jól teljesített, az értékesítési számok és a befektetéseken elért hozamok is segítettek abban, hogy a piac megközelítse a 6 ezer milliárd forintos vagyonállományt.
Nagy horderejű és jelentős szigorításokat magába foglaló rendeleten dolgoznak az Európai Unióban, amely, ha életbe lép, gyakorlatilag kivégzi a már eddig is "veszélyeztetett fajnak" titulálható hazai pénzpiaci alapokat. Annak jártunk utána, hogy a rendeletnek milyen piaci hatásai lehetnek és hogyan vélekednek a hazai alapkezelők a pénzpiaci alapokat valószínűleg ellehetetlenítő döntésről.
A vállalati kötvényekbe fektető pénzpiaci (prime) alapokban kezelt vagyon a keddel végződő egy hétben további közel 58 milliárd dollárral csökkent, a piac már nagyban készülődik az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) pénteken életbe lépő szabályaira - írja a Reuters.
Akár 300 milliárd dollár is távozhat az amerikai pénzpiaci alapokból a napokban, október közepén ugyanis életbe lép az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) új szabálya, amelynek értelmében a korábbi egy dolláros eszközérték-fixálások megszűnnek. A szakértők szerint a tőkekiáramlás főként az éven belül lejáró vállalati kötvényekbe fektető alapokat érinti majd, 2015 eleje óta már közel felével, 700 milliárd dollárral csökkent az ezekben az alapokban kezelt vagyon - írja a Bloomberg.
Az EPFR adatai szerint a befektetők ismét az alacsonyabb kockázatú pénzpiaci alapok felé fordulnak, a font devizanemű brit pénzpiaci alapokba tavaly október óta több mint 30 milliárd dollárnyi tőke áramlott be, a tendencia pedig még inkább felerősödött a Brexitről szóló népszavazás óta - írja a Financial Times.
Az emberek befektetési döntéseit két érzelem vezérli: a félelem és a mohóság. Várhatóan nem lesz új slágertermék a befektetési alapok között, viszont a következő 1-2 év a pénzpiaci alapokban lévő pénzek helykereséséről fog szólni. A pénzpiaci alapok hozamának nem kell felvenniük a harcot a rövid állampapírokéval, és a szolgáltatóknál már kényszerként jelentkezik a díjcsökkentés - többek között ezekről a témákról beszélgettünk Konkoly Miklóssal, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatójával.
Ha kamatemelés mellett dönt a Fed, az amerikai pénzpiaci alapok is nehéz döntés elé kerülnek: vagy megtartják maguknak a keletkező kamattöbbletet, vagy szétosztják ezt a hozaméhes befektetők között. A 2009 óta tartó folyamatos költségcsökkentés miatt az alapkezelők körülbelül 30 milliárd dollárnyi bevételtől estek már el - írja a Wall Street Journal.
Többfrontos harcot vívnak a pénzpiaci alapok: a teljesítmény visszaesése mellett még a folyamatosan kiáramló vagyon miatt is aggódhatnak az alapok kezelői . A vagyon tavaly óta folyamatosan csökken, csak idén az első félévben 107 milliárdnyi tőke áramlott ki, főként a likvidebb alapokból. 2014-ben a legjobb alapok éves hozama még 2% felett alakult, ehhez képest idén ugyanez a szám 1,9%-ra csökkent. Ha folytatódik a hozamok esése, lassan azon is érdemes elgondolkodni, nem éri-e meg jobban bankbetétben tartani a pénzünket.
Megnehezítette az állam a pénzpiaci alapok dolgát, miután ettől a héttől kezdve számos rövid lejáratú lakossági állampapír kamatát megemelték. A tartósan alacsony hozamkörnyezetben a pénzpiaci alapoknak amúgy sem könnyű jó teljesítményt felmutatniuk, ezt bizonyítja, hogy tavaly a legjobb lakossági pénzpiaci alap is "csak" 2,2%-os éves hozamot ért el. Cserébe viszont a pénzpiaci alapok bármikor visszaválthatóak, és szektorszinten is megindult már az alacsonyabb költségekre való törekvés. De vajon képesek lesznek-e ezek az alapok felülmúlni új versenytársaikat idén?
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
